Kelj útra a békédért!
+36 20 500 5050 |
Főoldal Zarándoklatok Galériák Rólunk Magazin Kapcsolat
SZENTFÖLD

ÁCS VAGY TUDÓS?

2019. december 8. | K. A.
Egy főszereplő, akinek egyetlen szavát sem ismerjük. Egy ember, akire Isten a legfontosabbakat, Fiát és annak Édesanyját bízta, mégsem tudunk semmit származásáról, személyes sorsáról. Egy férfi, aki a patriarchális gondolkodás igazi ellenpéldája, hiszen a hívek két évezrede nem szűnő tiszteletét zajos tettek helyett azzal érdemelte ki, hogy a Szent Szűz jegyese volt – ahogyan a szentmise kánonja mondja. Adventben érdemes kicsit közelebb lépnünk Szent József alakjához, hogy az ő példájából merítsünk erőt a Megváltó születésére való várakozásban.
 
Az egyház nemcsak Jézus gondviselőjeként, hanem munkásként is megemlékezik Szent Józsefről. Magyarra hagyományosan ácsként fordítjuk a hivatását, holott korántsem biztos, hogy a bibliai kifejezés tetőfedőt jelent. Az evangéliumok az ógörög tektōn (τέκτων) szót használják. A tudósok több változatot is javasolnak ennek értelmezésére: közös pontjuk, hogy szembeállítják azokkal a mesterségekkel, amelyek alapanyagként fémet vagy követ munkálnak meg. Az tehát bizonyosnak látszik, hogy József fával dolgozott, de a vele való konkrét feladata egyforma eséllyel lehetett ács, asztalos, építőmunkás vagy akár – mai kifejezéssel élve – mérnök.
 
Názáretben egyébként mindössze néhány évvel ezelőtt sikerült tudományos alapon azonosítani egy első századi házat, amely akár Jézus gyermekkori otthona is lehetett. A többszobás házból egyetlen helyiség maradt meg mindmáig épségben, az, amelyik az udvarról nyílt. Ennek az eredeti padlója is átvészelte az évezredeket. Miután lakói elhagyták, tárolóként, majd temetkezési célra használták. A sziklás domboldalba vájt kőház maradványait már a bizánci korban mozaikokkal díszítették, és templomot emeltek fölé, hogy megvédjék. A 12. századra az egész hely nagyon leromlott állapotba került, a keresztesek újították fel, míg végül a 13. században tűzvész pusztította el. A Szent Józsefről elnevezett templom mai alakjában ugyan csak a 20. század elején épült fel, írásos forrás már 670-ből említi a helyet: Arculf frank püspök zarándoknaplója szerint ugyanis „a templom egykoron ház volt, melyben az Úr a gyermekkorát töltötte”. Bár az épület melletti sírt sokáig József nyughelyeként tisztelték, ma már biztosan tudjuk, hogy nem az, lévén jóval későbbi építésű.
 

 
Van azonban egy másik, jóval merészebb elképzelés is Jézus nevelőapjának foglalkozásáról, amely a nemzetközi hírű magyar tudós, Vermes Géza nevéhez fűződik. Véleménye szerint az ógörög kifejezés az arámi „naggara” megfelelője, amit pedig a „tanult, képzett, bölcs, az Írásokban jártas” emberre használtak abba a korban. Vermes szerint tehát egyszerű félrefordításról van szó, kézművesként értelmezték „Isten szavának képzett ismerőjét”, vagyis tudósát. Érvelését ugyanakkor gyengíti, hogy párhuzamos helyet a Bibliából nem, csupán az évszázadokkal későbbi Talmudból tudott hozni.
 
Azonban akár ács, akár asztalos, akár Biblia-tudós volt Szent József, egy biztos: csendes, dolgos és szerény életével mindannyiunknak példát adott arra, hogyan kell Isten akaratát feltétlen hittel elfogadnunk, és ügyét minden erőnkkel szolgálnunk.

MÁGUSOK, BÖLCSEK, KIRÁLYOK

RÉSZLETEK

ÉGRŐL A FÖLDRE

RÉSZLETEK

AZ ÉGBOLT ÉS A BEDUINSÁTOR

RÉSZLETEK

HOGY KERÜL IDE EZ AZ OROSZLÁN...?!

RÉSZLETEK

EGY „RENESZÁNSZ” EMBER AZ ÓKERESZTÉNY KORBÓL

RÉSZLETEK

HÍRLEVÉL

Iratkozz fel havi hírlevelünkre, hogy az elsők között értesülj a legújabb zarándoklatokról!


Utazási szerződés Impresszum Adatvédelmi tájékoztató Hasznos információk