A rendes szentév negyedszázadonként következik és egy teljes évig tart, mely során a pápák által meghatározott feltételek mellett teljes búcsú nyerhető. A szentévet a pápa hirdeti és nyitja meg. VIII. Bonifác pápa 1300-ban hirdette ki a Katolikus Egyház első szentévét. Meghirdetése bullával, megnyitása 1500 óta a Szent Kapu kinyitásának szertartásával történik. A szentév ószövetségi gyökere az ötven évenként visszatérő jóbel év. Az Egyház szándéka szerint a szentévnek ez a tulajdonképpeni rendeltetése: a nagy történelmi emlékezések erejéből bűnbánatot meríteni. Ezért akik igaz bánattal meggyónták bűneiket, azok a szentévben jubileumi búcsúban részesülnek, ami a bűnért járó ideigtartó büntetés elengedése. A szentév céljai között szerepel az is, hogy... Tovább...

A szentév logóját 2022 nyarán Rino Fisichella érsek, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsa elnöke (a vatikáni intézmények reformját követően az Evangelizáció Dikasztériumának prefektushelyettese) – akire Ferenc pápa rábízta a szentév szervezését – mutatta be. A négy stilizált emberalak (egy piros, egy sárga, egy zöld és egy kék figura) a világ négy sarkából érkező emberiségre utal. Mindegyikük átöleli az előtte álló alakot, kifejezve a szolidaritást és testvériséget, amelyeknek egyesíteniük kell a népeket. A sorban az első emberalak a keresztbe kapaszkodik, amely a hit jelképe, és amely kapcsolódik a horgonyhoz, a remény szimbólumához, amiről soha nem lehet lemondani. A négy figura alatt látható hullámok azt jelképezik, hogy az élet hajója nem mindig halad nyugodt... Tovább...

A szentév jelmondatát 2022 nyarán hozta nyilvánosságra a Szentszék. Pietro Parolin bíboros államtitkár szavai szerint az egész jubileumi rendezvénysorozat célja, hogy váljon hiteles, megtapasztalható tartalommá a világ számára az a mély lelkiség, ami „A remény zarándokai” mottó mögött húzódik. Maga Ferenc pápa így fogalmaz a szentévvel kapcsolatos egyik levelében: „Mindent meg kell tennünk, hogy mindenki visszanyerje az erőt és annak bizonyosságát, hogy nyitott lélekkel, bizakodó szívvel és messzire tekintő elmével nézhet a jövőbe.” „Az utóbbi évek eseményei szinte kötelezik az Egyházat arra, hogy rámutasson (…) a reményre, amely a többi isteni erénnyel együtt – mint a hit és a szeretet – a keresztény élet alapját képezi, és mindenkit arra szólít,... Tovább...

„A szentév mindig nagy lelki, egyházi és társadalmi jelentőségű esemény volt az Egyház életében. Amióta VIII. Bonifác 1300-ban bevezette az első szentévet, Isten hívő népe ezt az ünnepet a kegyelem különleges ajándékaként éli meg, melyet a bűnök bocsánata és különösen a búcsú, Isten irgalmának teljes kifejeződése jellemez. A hívők, gyakran egy hosszú zarándokút végén, az Egyház lelki kincseiből merítenek, amikor a Szent Kapun áthaladnak, és kifejezik tiszteletüket Péter és Pál apostol ereklyéi előtt, melyeket a római bazilikákban őriznek. Az évszázadok során zarándokok milliói keresték fel ezeket a szent helyeket, élő tanúságot téve az Egyház mindig érvényes hitéről” – írja Ferenc pápa a szentév előkészítésével kapcsolatos levelében. A Szentatya... Tovább...

A Szentatya 2022 februárjában, a Lourdes-i Boldogságos Szűz Mária emléknapján kérte fel az Új Evangelizáció Pápai Tanácsa elnökét a szentév előkészítésére, megszervezésére. Levelében utalt a világjárványra, amely „hirtelen tört ránk, és nemcsak a magányos haldoklás drámáját, a lét bizonytalanságát és ideiglenességét tette kézzelfoghatóvá, hanem életmódunkat is megváltoztatta. (…) Mindannyian átéltük bizonyos szabadságjogok korlátozását, és a világjárvány a fájdalom mellett nemritkán kétségeket, félelmet és zavart keltett lelkünkben.” Ferenc pápa hangsúlyozza, hogy „továbbra is égve kell tartanunk a remény fáklyáját, amelyet kaptunk, és mindent meg kell tennünk, hogy mindenki visszanyerje az erőt és annak bizonyosságát, hogy nyitott lélekkel,... Tovább...

Róma négy nagy bazilikája: a vatikáni Szent Péter bazilika, a Falakon kívüli Szent Pál bazilika, a lateráni Keresztelő Szent János főszékesegyház, mely a rajta lévő írás szerint a világ összes templomának anyja és feje, s egyúttal a pápa püspöki székesegyháza, valamint a Santa Maria Maggiore bazilika, melyet a csodás augusztusi hóesésről Havas Boldogasszony templomának is mondunk. A jubileumi évben a teljes búcsú elnyerésének feltétele ezen templomok meglátogatása. Továbbá a 2025-ös szentévben búcsút nyerhet az a római zarándok is, aki a Jeruzsálemi Szent Kereszt bazilikában, a Falakon kívüli Szent Lőrinc bazilikában, a Szent Sebestyén bazilikában, a Divino Amore szentélyben, a Szentlélek kórház templomában, a Három Forrás apátságban vagy valamelyik római katakombában... Tovább...

A Katolikus Egyházban a búcsú a bűnbánat szentségében a már föloldozást nyert bűnért járó, ideigtartó büntetés elengedése. A nyugati egyházi hagyomány különbséget tett a bűn eltörlése és a büntetés elengedése között. A Krisztustól kapott oldás és kötés hatalma vonatkozik mind a bűn alóli föloldozásra, mind a büntetés elengedésére. A bűnök megbocsátása és a halálos bűnért járó örök büntetés elengedése a szentségi föloldozásban megy végbe. A bűnök megbocsátása után azonban visszamaradnak bizonyos ideig tartó büntetések, s a búcsú ezek eltörlése. A teljes búcsú elnyerésének feltételei: 1. kegyelem állapota (szentgyónás) 2. szentáldozás (lehetőleg a teljes búcsú elnyerésének napján) 3. a teljes búcsú elnyerésének szándéka (a megtérésre... Tovább...

Az „Örök Város” a pápa székhelye, üdvtörténetileg Jeruzsálem jogutódja, a Katolikus Egyház központja. Az I. század elején Jézus Krisztus híre és tanítása gyorsan eljutott Rómába, és az új vallásnak a tiltás és az üldözések ellenére már Péter és Pál apostolok jövetele előtt sok követője lett. 313-ban Nagy Konstantin római császár engedélyezte a keresztények szabad vallásgyakorlását, ezt követően épültek fel az első bazilikák a városban vértanúhalált halt főapostolok, Szent Péter és Szent Pál sírjai fölé. 380-ban Theodosius császár a kereszténységet a Római Birodalom államvallásává tette, ezzel Róma a keresztény világ központjává vált. A szentév során több, mint 30 millió zarándok érkezésével számolnak Rómában.