SZENTÉV

A rendes szentév negyedszázadonként következik és egy teljes évig tart, mely során a pápák által meghatározott feltételek mellett teljes búcsú nyerhető. A szentévet a pápa hirdeti és nyitja meg. VIII. Bonifác pápa 1300-ban hirdette ki a Katolikus Egyház első szentévét. Meghirdetése bullával, megnyitása 1500 óta a Szent Kapu kinyitásának szertartásával történik. A szentév ószövetségi gyökere az ötven évenként visszatérő jóbel év.
Az Egyház szándéka szerint a szentévnek ez a tulajdonképpeni rendeltetése: a nagy történelmi emlékezések erejéből bűnbánatot meríteni. Ezért akik igaz bánattal meggyónták bűneiket, azok a szentévben jubileumi búcsúban részesülnek, ami a bűnért járó ideigtartó büntetés elengedése. A szentév céljai között szerepel az is, hogy elmélyítse és személyesebbé tegye a hívek és a római pápa kapcsolatát, hiszen ilyenkor százezrek, sőt milliók jelennek meg Krisztus földi helytartójának színe előtt.
Legutóbb az Ige megtestesülésének és a Megváltó születésének 2000. évfordulója alkalmából „nagy szentévre” került sor. Szent II. János Pál pápa szándéka szerint a 2000. év a gyónás és a vezeklés, az ellenségek között a kiengesztelődés, illetve a megtérés éve volt, 2015-ben pedig Ferenc pápa hirdetett rendkívüli jubileumot az irgalmasság jegyében.
A szentév 2024. december 24-én, a Szent Péter bazilika Szent Kapujának megnyitásával kezdődik, és 2026. január 6-án, Vízkereszt ünnepén ér véget.
A szentév hivatalos honlapja: www.iubilaeum2025.va