Kelj útra a békédért!
+36 20 500 5050 |
Főoldal Zarándoklatok Galériák Rólunk Magazin Kapcsolat
RÓMA ÉS OLASZORSZÁG

AZ ÁLOM, AMI VALÓRA VÁLT

2019. október 30. | K. A.
A régészek munkájához nemcsak ásó, spakli és ecset szükséges, hanem elsősorban kitartás és szerencse. Jó értelemben vett álmodozók ők, akik aztán az ihlet szavára hallgatva bámulatos felfedezésekre képesek. A Tróját feltáró Heinrich Schliemann történetét az iskolákban is tanítják, a római Callixtus-katakombát megtaláló Giovanni Battista de Rossi munkássága azonban kevésbé ismert. Pedig amire rálelt, legalább olyan fontos a kereszténység története szempontjából, mint az Égei-tenger mentén fekvő legendás város az ókori Hellász históriájában.
 
A szerencse 1849-ben találta meg Rossit. Éppen a Via Appia elhagyatott, szeméttel és törmelékkel borított környékén sétálgatott, amikor hirtelen egy márványdarab került a szeme elé. Közelebbről megvizsgálva feliratrészletet is talált rajta: „NELIUS MARTYR”, amelyből hamar kikövetkeztette, hogy a kő Cornelius vértanú pápa síremlékéről származhat. A tudós lelkesedése nem ismert határokat, így nem sokkal később már személyesen a pápát tájékoztatta felfedezéséről, azt kérve tőle, hogy az egyház mihamarabb szerezze meg a környező földeket egy alapos régészeti feltárás megszervezése érdekében. IX. Piusz azonban korántsem volt ennyire motivált, és a régészt azzal küldte el, hogy mindaz, amit elmondott neki, csupán álmodozás.
 
De valami mégsem hagyhatta nyugodni a pápát, mert nem sokkal később utasítást adott a szóban forgó terület megvásárlására. Rossi pedig eltökélten, kitartóan és szívósan ásni kezdett. A munka hamar meghozta első gyümölcseit: meglelte nemcsak a katakombát, hanem annak a bizonyos márványdarabnak a párját is, ami az kutatómunkát elindította. Amikor a felfedezés híre a Vatikánba eljutott, a pápa személyesen látogatott a helyszínre, és meghatottan kérdezte Rossit: „Ezek valóban az elődeim sírfeliratai?” Mire a régész – első, rossz emlékű beszélgetésükre utalva – így válaszolt: „Ugyan, Szentatyám, ezek csak álmok…”
 
Így esett hát, hogy a régész álma valóra vált, a kutatások nyomán pedig ma már kilenc pápa és nyolc püspök sírját azonosították a katakombában, ami miatt joggal nevezik a helyet „kis Vatikánnak”, a legjelentősebb keresztény nekropolisznak, azaz temetkezési helynek. Ahogyan Szent Damazusz pápa sírfelirata mondja: „Ha keresed, itt összegyűjtve nyugszik Szentek sokasága, akiknek testét megőrizték a tiszteletre méltó sírhelyek, míg kiválasztott lelküket magába fogadta a mennyei palota.” (Vértesaljai László SJ fordítása)

MATER ET CAPUT

RÉSZLETEK

JERUZSÁLEM HELYETT MAROSVÁR

RÉSZLETEK

HÍRLEVÉL

Iratkozz fel havi hírlevelünkre, hogy az elsők között értesülj a legújabb zarándoklatokról!


Utazási szerződés Impresszum Adatvédelmi tájékoztató Hasznos információk