Kelj útra a békédért!
+36 20 500 5050 |
Főoldal Zarándoklatok Galériák Rólunk Magazin Kapcsolat
RÓMA ÉS OLASZORSZÁG

"VÁLASZTOTT, JELES FAÁG..."

2019. szeptember 14. | K. A.
Nincs a kereszténységnek szentebb ereklyéje azoknál a kereszt formára ácsolt gerendáknál, amelyeken az Üdvözítő kínhalált szenvedett. Érthető tehát, hogy már korán nagy figyelem irányult rájuk, és sokan próbálták megtalálni a maga idejében nyilván szemétre vetett kivégzőeszközt, hogy tisztelet és hódolat tárgyává tegyék azt.
 
Valamennyi ortodox templomban kiemelt helyen látjuk Szent Konstantin császár és édesanyja, Szent Heléna vagy Ilona császárné ábrázolását. Az iskolából tudjuk, hogy előbbinek köszönhető a keresztény vallás üldözésének beszüntetése a Római Birodalomban, édesanyja viszont éppen a Krisztushoz köthető ereklyék összegyűjtésével írta be magát az egyháztörténetbe. Konstantin édesanyja hallatlan buzgósággal és eredményességgel tett eleget küldetésének, miközben természetesen a Gondviselés is segítségére volt. A jeruzsálemi Szent Sír bazilika legtávolabbi sarkában hosszú lépcsősor vezet le abba az egykori ciszternába, amit aztán szeméttel töltöttek fel – Ilona császárné emberei pedig itt lelték föl azokat a keresztmaradványokat, amelyeket azután a Szentírásban szereplőkkel azonosítottak.
 

 
De hogyan sikerült megtalálni éppen Krisztus kínhalálának eszközét, amikor mellette legalább két másik ugyanolyat is találtak, amelyek a jobb és a bal lator számára szolgáltak? A legenda szerint Makariosz akkori jeruzsálemi püspök találta ki a megoldást, aki mindhármat hozzáérintette egy halálos beteg asszonyhoz: mivel az egyik gyógyulást hozott számára, nyilvánvalóvá vált, melyik az Úr keresztfája.
 
A történelem viharainak következtében ma már Jeruzsálemben hiába keresnénk a keresztfa maradványait. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy ez azt is jelenti, nem kell olyan messzire mennünk: bár sok helyen mondják Európában, hogy őriznek egy-egy darabot az ereklyéből, két helyen lényegében szinte biztosra mehetünk.
 
Közülük Róma az egyik, ahol a Jeruzsálemi Szent Kereszt bazilikában nem csupán a keresztfa három vastag szilánkját tekinthetjük meg, hanem a kereszt feliratának töredékét, illetve egy vasból készült szeget is.
 
A másik jeles helyszín pedig a Szentföld szomszédságában, Cipruson található, amely különösen kedves volt Ilona császárné számára, így több darabot is juttatott ide a Szent Keresztből. Közülük ma csupán egynek az őrzési helye ismeretes: Stavrovouni monostorában, amely egyike a világ legrégebbi alapítású szerzetesi közösségeinek, és amelynek létrejötte éppen Konstantin édesanyjának köszönhető. Rómával ellentétben itt meg is érinthetjük a díszes tartóba foglalt ereklyét, páratlan lelki élményt megtapasztalva ezzel. Egyetlen szépséghibája a dolognak, hogy nők ide nem léphetnek be – a Szent Kereszttel való találkozás lehetősége kizárólag férfiak számára adatik meg.
 

 
Az igaz hitnek azonban semmi sem lehetetlen, így mindannyian elmondhatjuk a költő, Venantius Fortunatus szavaival:
 
„Rajtad tündöklik, drága fa,
Királyi vérnek bíbora,
Ó, választott, jeles faág,
Ki szent testét karoltad át!”

JERUZSÁLEM HELYETT MAROSVÁR

RÉSZLETEK

MILYEN A SZENTSÉG ILLATA...?

RÉSZLETEK

HÍRLEVÉL

Iratkozz fel havi hírlevelünkre, hogy az elsők között értesülj a legújabb zarándoklatokról!


Utazási szerződés Impresszum Adatvédelmi tájékoztató Hasznos információk