Kelj útra a békédért!
+36 20 500 5050 |
Főoldal Zarándoklatok Galériák Rólunk Útikönyv Kapcsolat
MÁRIA SZENTÉLYEK

ITT TISZTELIK A LEGJOBBAN A SZŰZANYÁT?

2019. szeptember 4. | K. A.
Bár eredetileg kérdésként hangzott el, valójában állításnak kell tekintenünk a mondatot, amit az akkori zágrábi érsek fogalmazott meg a horvátországi Máriabeszterce plébánosának 1684-ben. Egy kegyhely, amiről keveset tudunk, pedig alig 100 kilométerre fekszik a határtól, és minden történelmi megpróbáltatás ellenére 1499 óta kitartóan várja a zarándokokat.
 
Ha a Szűzanya jelenéseire gondolunk, először Lourdes, Fatima, újabban pedig Medjugorje jut eszünkbe. Pedig közelebbi és régebbi helyszínei is vannak Mária megmutatkozásának: Beszterce fél évezreddel ezelőtt ugyanolyan fontos igazodási pontja volt a felfordult világban vigaszt és reményt kereső híveknek, mint napjaink legnépszerűbb zarándokhelyei.
 
A 16. század másról sem szólt Európának ezen a vidékén, mint a hódító oszmán hadak állandósult fenyegetéséről. És nemcsak a fenyegetéséről: a török hódítás nyomában halál és pusztulás járt horvát földön is. A szentély különleges, fekete színű Mária-szobrát több alkalommal el kellett ásniuk, hogy megmentsék a betolakodók dühétől. Első alkalommal a földbe rejtették, később a vastag falba zárva igyekeztek megvédeni. Előkerülését mindannyiszor csodák kísérték: először megmagyarázhatatlan fényesség mutatta meg helyét az esti imádság során elhangzó „Üdvöz légy” közben, másodjára pedig jelenés fedte fel a titkot az akkori plébános számára.
 

 
Máriabeszterce később ugyanúgy járt, mint sok másik, ősi kegyhely. Népszerűsége idővel jócskán visszaesett, a felvilágosodás korában az államhatalom is mindent megtett ennek érdekében. Modern kori újjászületése nagyrészt ugyanilyen történelmi okoknak tudható be: Horvátország kiválása a történelmi Magyarországból, illetve a délszláv államba való integrálódása komoly erőforrást adott a vallásos identitás megerősödésének. Ennek nyomán XI. Piusz pápa „basilica minor” rangot adott a kegyhely templomának 1923-ban, a fekete Madonnát pedig 1935-ben Horvátország királynéjává koronázták.
 
Máriabesztercén azóta megsokasodott erővel zeng a hívek közös imája, amely így szól:
„Szűzanyánk, ez itt a te szentélyed, ahol gyermekeidet elhalmozod kegyeiddel. Itt gyógyítod a földön szenvedők lelki és testi sebeit, és teljesíted azok kívánságát, akik hozzád bizton folyamodnak. Te vagy az, aki ismered minden lelki és testi szükségletünket. Hozzád, mint Isten anyjához, és mint anyánkhoz jövünk, hogy szívünket feltárjuk és kívánságainkat elmondjuk. Isten anyja és anyánk, te jóságos Szűz, ki soha senkit nem utasítottál el, légy könyörületes és hallgass meg minket. Ámen.”

ÉGBE NYÚLÓ IMÁDSÁG

RÉSZLETEK

A VÁROS, AMIT MÁR CSAK A CSODA MENTHETETT MEG

RÉSZLETEK

A KUKORICA ISTENNŐ DOMBJA

RÉSZLETEK

KI VIGYÁZ A REPÜLŐGÉPPEL UTAZÓKRA?

RÉSZLETEK

PATRÓNA, VÉDELMEZŐ ÉS KIRÁYLNŐ

RÉSZLETEK

HÍRLEVÉL

Iratkozz fel havi hírlevelünkre, hogy az elsők között értesülj a legújabb zarándoklatokról!


Utazási szerződés Biztosítások Hasznos információk Adatkezelési tájékoztató Impresszum

Kövess minket Facebookon is!

Már követem az oldalt.