Kelj útra a békédért!
+36 20 500 5050 |
Főoldal Zarándoklatok Galériák Rólunk Magazin Kapcsolat
KERESZTÉNY CIPRUS

CSODÁS KÉPEK – KÉPES CSODÁK

2019. szeptember 1. | K. A.
Orvos, titkár, író – és ráadásul festő. Mindez egy személyben Szent Lukács, aki talán az egyik legszínesebb egyénisége volt az első keresztény nemzedéknek. Antióchiai pogány családban született, megtérését Pálnak és Barnabásnak köszönhette. Eredeti hivatása a gyógyítás volt, és későbbi életrajzírói ezt nagyon szépen párhuzamba állították azzal, hogy ránk maradt könyvei, az evangélium és az Apostolok cselekedetei maguk is lelki orvosságként hatnak olvasóikra. A legenda úgy tartja, Lukács azért tudta olyan részletesen megírni Jézus gyermekségtörténetét, mint semelyik más szent szerző, mert maga a Szűzanya mondta el neki mindazt, ami azokban az időkben történt. És ha valóban személyesen találkoztak, korántsem meglepő, hogy az élmény hatása alatt később meg is festette Mária portréját.
 
A hagyomány persze meglehetősen ellentmondásos abban a kérdésben, pontosan hány képet készített Lukács. A legbőkezűbb felsorolások egyenesen hetven körüli számról tudnak, ami alighanem világrekord lenne, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy közel kétezer év telt el azóta. Ebből a hatalmas választékból – amibe egyesek még a Czestochowa-i Fekete Madonnát is beleszámolják – most két képet emelünk ki.
 

 
Az egyikük Ferenc pápának köszönhetően ma már széles körben ismert. A pápa minden utazása előtt és után elzarándokol a római Santa Maria Maggiore bazilikában található ikon elé, hogy ott Mária oltalmába ajánlja magát, illetve megköszönje neki a segítséget. A képhez természetesen több csodás történet kapcsolódik. A VI. században egy pestisjárvány további pusztításától szabadította meg Rómát, amikor Nagy Szent Gergely körmenetben hordozta végig a városon. Máskor pedig orgyilkos támadástól védte meg a pápát, a Szűzanya tekintetével megvakítva a merénylőt.
 

 
Kevésbé regényes, ugyanakkor legalább olyan izgalmas legendák kapcsolódnak a másik Lukács festette képhez, amit Ciprus szigetén őriznek, a Kykkos kolostor templomában. A helyiek emlékezete szerint 1760-ban például a sáskajárás megszüntetésében volt döntő szerepe az ikonnak, legutóbb pedig egy másik természeti csapás, az aszály miatt vetették be csodatevő erejét az ortodox szerzetesek. Egy biztos: római párjánál jóval veszélyesebb, mert a hagyomány szerint nemcsak az orgyilkosok, hanem mindenki, aki rápillant, megvakul. Így aztán teljes egészében senki nem láthatja, a felső része mindig takarásban van. Az óvatosság sohasem árt.

AZ OSZLOP, AMIT LEGALÁBB EGY PÁPA KEZE ÉRINTETT

RÉSZLETEK

KI AZ IGAZI NEOFITA?

RÉSZLETEK

HÍRLEVÉL

Iratkozz fel havi hírlevelünkre, hogy az elsők között értesülj a legújabb zarándoklatokról!


Utazási szerződés Impresszum Adatvédelmi tájékoztató Hasznos információk