FATIMA - A JELENÉSEK ÉS A KEGYHELY

1917. május 13-án Fatimához, a kis portugál faluhoz közeli Cova da Iria (Béke völgye) nevű helyen három pásztorgyermeknek, a tízéves Lúciának és unokatestvéreinek, a kilencéves Ferencnek és a hétéves Jácintának megjelent a Szűzanya.
A fehér ruhás hölgy arra kérte a gyerekeket, hogy imádkozzák a Rózsafüzért, és minden hónap tizenharmadik napján térjenek vissza erre a helyre. A gyermekek teljesítették a kérést, a Szűzanya pedig fél éven át, összesen hat alkalommal megjelent nekik, megtérést, imádságot, bűnbánatot és engesztelést kért, valamint a júliusi jelenés során három titkot bízott rájuk.
A csodás események hírére 1917. október 13-án mintegy hetvenezer ember érkezett Fatimába, hogy szemtanúi lehessenek a Szűz hatodik jelenések. Ekkor a Szűzanya kijelentette, hogy ő a Rózsafüzér Királynője, és kérte, hogy építsenek kápolnát a tiszteletére. Majd egy rendkívüli jelenség, az úgynevezett „Nap csoda” történt: a Nap megnagyobbodott, forogni kezdett, és úgy tűnt, rázuhan a Földre.
A jelenések hitelességét a kivizsgálás után a helyi püspök 1930-ban hirdette ki.
A három titok közül az első a pokol látomása volt, a második pedig Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletének kinyilatkoztatása – e titkokat 1942-ben hozták nyilvánosságra. A harmadik titok egy fehérbe öltözött püspök megöléséről szólt, melynek nyilvánosságra hozataláról II. János Pál pápa határozott 2000-ben. Ezt a titkot a II. János Pál ellen 1981. május 13-án elkövetett merénylettel hozták összefüggésbe. A fatimai jelenés napján történt merénylettel kapcsolatban a szentéletű pápa úgy nyilatkozott, hogy a golyót egy „láthatatlan anyai kéz” térítette el.
Ferenc 1919-ben tüdőgyulladásban halt meg, testvére Jácinta pedig 1920-ban, szintén tüdőgyulladásban hunyt el. II. János Pál pápa 2000. május 13-án avatta őket boldoggá Fatimában, majd 2017. május 13-án, az első jelenés 100 éves évfordulóján Ferenc pápa szentté avatta a két látnokot. Lúcia 1921-ben szerzetesnővér lett és a coimbrai Szent Teréz kolostorban élt 2005-ben bekövetkezett haláláig.
A jelenések helyszínére 1920-ban felépítették az egyszerű Jelenések kápolnáját. Az itt található Mária kegyszobor a látnokok leírása alapján készült, koronájának ékkövei között van az a kilőtt pisztolygolyó, mely Szent II. János Pál pápa hálaajándéka volt az ellene elkövetett merénylet 10 éves évfordulóján. A régi búcsújáró Rózsafüzér Királynője bazilikát 1953-ban szentelték fel, itt helyezték örök nyugalomra a három látnokot. A bazilika előtti hatalmas tér – ami kétszer akkora, mint a római Szent Péter tér – másik végén áll a Szentháromság templom, mely a világ egyik legnagyobb katolikus temploma.
Innen nem messze található a Szent István kápolna és a magyar kálvária, amelyek az emigrációban élő magyarok adományaiból épültek azon az útvonalon, melyet a pásztorgyerekek nap mint nap megjártak.
A Jelenések kápolnájánál esténként számtalan zarándok gyűlik össze, és sok ezer gyertya fénye mellett körmenetben hordozzák körbe a Szűzanya szobrát a szentély előtti téren.

Csíksomlyó Erdély és a Székelyföld leghíresebb búcsújáró helye, a katolikus székelyek és csángók vallási központja.

A világ egyik legnagyobb Mária-kegyhelye, ahol Soubirous Bernadettnek 1858-ban 18 alkalommal jelent meg Szűz Mária.

Híres osztrák zarándokhely, mely a számos magyar kötődés révén a magyar zarándokok körében is rendkívül népszerű.

Az egyik legnépszerűbb európai zarándokhely, ahová évente 3 millió zarándok érkezik a világ minden tájáról.