Kelj útra a békédért!
+36 20 500 5050 |
Főoldal Zarándoklatok Galériák Rólunk Magazin Kapcsolat
SZENTEK NYOMÁBAN

COMMUNIO SANCTORUM

2019. november 13. | K. A.
Vannak maguktól értetődő dolgok, és vannak olyanok, amelyeknél már annyira megszoktuk, hogy nem értjük őket, hogy az fel sem tűnik. Utóbbi eset pedig nem csupán az atomfizika és a molekuláris biológia világában kalandozva érhet utol bennünket, hanem bizony legalapvetőbb imádságaink szövegének értelmezésében is. A Hiszekegy esetében például több ilyen homályos pontot talál az átlagos teológiai képzettségű hívő – főleg akkor, ha nem figyelt jól ifjúkora hittanóráin. Nézzünk utána ezért egy ilyen kitételnek, aminek a megértését ráadásul még a régies nyelvezet is nehezítette egészen a legutóbbi időkig!
 
„Hiszem a szentek egyezségét…” – hangzik az inkriminált mondat az Apostoli hitvallás korábbi változatának vége felé, aminek az értelme első ránézésre még annál is titokzatosabb, mint hogy Pilátus mi módon került a krédóba. Milyen egyezségről, azaz megállapodásról lehet szó a szentek között a szó mai jelentése szerint? A hitvallás modern szövege ugyanakkor már ad némi segítséget a homály eloszlatásához, hiszen a vonatkozó részben közösségről beszél, pontosan visszaadva a latin communio szó jelentését.
 

 
A szentek közösségének két értelmezését is adja a teológia. Az egyik szerint a kifejezés elsősorban azt jelenti, hogy az egyház összes tagja közösen részesedik a szent dolgokban: a hitben, a szentségekben, különösen az Eucharisztiában, a karizmákban és a többi lelki ajándékokban. A másik pedig arra utal, hogy közösség van a szent személyek között, vagyis azok között, akik a kegyelemből eggyé váltak a meghalt és föltámadott Krisztussal, valamennyien egy családot alkotva, az egyházat.
 
Ennek az utóbbinak, a szentek teret és időt átívelő közösségének csodálatos ábrázolását találjuk meg Krakkóban, az Isteni Irgalmasság bazilikájának altemplomában, amit nem véletlenül neveznek magyar kápolnának. Másfél évtizeddel ezelőtt, 2004 októberében ugyanis Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szentelte fel a helyet, amely magyar hívek sokaságának adományából jöhetett létre, az egri kanonok Antalóczi Lajos kezdeményezésére, Puskás László görög katolikus pap és festőművész, valamint felesége, Nadia munkájaként.
 
A kápolna mozaiktechnikával készült díszítése mintegy hetven szentet, boldogot, illetve tiszteletre méltó magyar és lengyel személyt ábrázol. Jobb oldalon a sort Szent István király nyitja, őt követi Boldog Gizella, Szent Imre herceg, majd az Árpád-ház többi szentje. A történelmi tablót olyan kárpátaljai görögkatolikus lelkészek portréja zárja, akiket a szovjet hatalom hurcolt el a Gulagra. A szemközti oldalon Szűz Mária alakja után – többek között – Szent Szaniszló krakkói és Szent Buldus egri püspökök ábrázolását látjuk, előbbi a fiatal Karol Wojtyła, utóbbi Antalóczi Lajos vonásait hordozza. De ugyanitt találjuk – mások mellett – a 20. század vértanúi közül Bogdánffy Szilárd és Scheffler János püspökök, illetve Salkaházi Sára mozaikját is.
 

 
A velünk közösségben lévő magyar szentek és boldogok előtt tisztelgő krakkói kápolna csodálatos összegzése elmúlt évezredünk keresztény örökségének. Kérjük a mindenható Istent, hogy sokszoros közbenjárásukra árassza bőven reánk nagy irgalmát!

EGY CSONTRABLÁS TÖRTÉNETE

RÉSZLETEK

FORDÍTÁSI HIBÁBÓL VÉDŐSZENT

RÉSZLETEK

HÍRLEVÉL

Iratkozz fel havi hírlevelünkre, hogy az elsők között értesülj a legújabb zarándoklatokról!


Utazási szerződés Impresszum Adatvédelmi tájékoztató Hasznos információk